december 2024
Hét	Ked	Sze	Csü	Pén	Szo	Vas
<< <	Archív
						1
2	3	4	5	6	7	8
9	10	11	12	13	14	15
16	17	18	19	20	21	22
23	24	25	26	27	28	29
30	31

fraukoncz 2011.12.05. 14:36

hells bells

nem írtam pár napig, és ez többnyire azért volt, mert hulla vagyok.

bár a múlt héten szinte mindig hazaengedtek korábban pár órával, az így megszerzett időt arra használtam, hogy sétáljak sokat.
mert a környék szép, az idő is az volt, és sejtettem, hogy ez nem lesz mindig így... :)
ma be is köszöntött a tél, arra ébredtem, hogy minden fehér és hideg, vagyis a szezon elkezdődött igazából is. ez nyilván még fokozódik, csak szeretném, ha velem látnátok a folyamatot, úgyhogy most ez volt látható az ablakból:

az egy gigát sikerült az utolsó cseppjéig elhasználnom, így voltam net nélkül is, de szerencsére nem sokáig.
a telkós múltam miatt vérciki, de segítség kellett a regisztrációhoz és a mittomén mihez még, mert nagyon nem egyszerű. most se értem hogy sikerült, de elvileg pár nap múlva teljes lesz a regisztráció, ééés aztán márcsak a szerződést kell odavissza leveleznem valahova, és akkor már király lesz. hát, majd meglátjuk... :)
mindenesetre most van 9 gigám már, és remélem az elég is lesz.
ma reggel már hallgattam a kedvenc reggeli műsoromat, a millás reggelit is, és világos volt amikor készülődtem, és ittam meleg teát is, szóval tökjó. a mai reggelem.
a tegnapi... hát... na de ezt majd később.

ugorjunk vissza az időben múlt hét szerdára, amikoris anita volt a főnök, akivel puszipajtások vagyunk ugye. :)
reggel látom, hogy ül az asztal felett, és nagyon nem vidám. na, mondom, szuper nap vár rám...
és akkor meglátom, hogy tegnap este Mary mindent leírt neki. hogy ki, milyen feladatokat csináljon meg és mikor. :DDD
aszittem megszakadok a röhögéstől, amikor leesett hogy azért hisztis, mert nem tud baszakodni önállóan! :D
szóval a szokásos feladatok voltak, amik kb azok, hogy reggel 7-7:45ig porszívózás (elég nagy terület, mindig rohanni kell...) aztán reggeli 8:15ig, aztán mosodai meló, aztán meg fel a szobákba 11:30ig, mert utána ebéd.
na, ebédig mindent be is fejeztünk, majd utána közölte velem anita, hogy akkor álljak neki felporszívózni az egész hotelt a hatodiktól a földszintig és a lépcsőket is.
mondom, he? hát jó, nekem mindegy, addig se veled vagyok.
úgyhogy igazán rebellis lettem, betettem az mp3at a fülembe (csak az egyikbe, hogy halljam, ha szólnak, bár teljesen felesleges volt, hiszen úgysem értem :) ), és az itt töltött időm legboldogabb órái voltak azok. merthogy olyan 3 órán át tartott.
ha láttátok volna, hogy milyen ideges volt, amikor látta, hogy nemhogy nem akadok ki, de még boldog is vagyok! :D
aztán közben Gabi mondta (ő az egyik magyar kolléga, aki anitát anyunak hívja, a lengyel házmestert meg apunak, pedig egyikük se az, és még a szomszéd szobában is lakik; ez fontos lesz később), hogy jaj, nehogy azt higyjem, hogy direkt akar szopatni, ezt a Mary írta le neki szóról szóra, ő is látta. mondom, oké.
na, ahogy visszaértem a maratoni porszívásról nem volt a mosodában senki, nézem a papírt, hogy ott van-e, hogy évát ma szopassuk sokat.
hát nyilván nem volt ott semmi se.
és ezen is röhögtem, hogy milyen bénán próbál szivatni, amikor is bejött anita, és látta, hogy a papír felett állok. úgy zavarba jött, hogy annyit tudott mondani, hogy jó, több feladat nincs, menjek haza. :DDD
szóval igazából ez vidám nap volt, és ezzel egy egész hetet nyertem.
hiszen ha legközelebb már rájön, hogy mi a gyenge pontom, és ugrál rajta, akkor azt még kivédem, csak az azt követő héten durran el majd az agyam előreláthatólag.
az meg már a próbaidőm kívül esik!!! úgyhogy akkor már nehezebb dolga lesz.

csütörtök

ez a Szilvi szabadnapja, úgyhogy reggel, amikor elindultam kicsit utáltam őt, pedig amúgy nagyon kedvelem. :)
a szokásos feladatok vártak délelőtt, és most Edinával, a szintén ungarische csajjal voltam beosztva. emberünk egyszerű, nagyon egyszerű. ezt még elnézném neki, de a rosszindulatot már kevésbé. úgyhogy nem szóltunk egymáshoz kb semmit se egész ebédig, akkor is annyit csak, hogy ebéd van. :)
vagyis végre azt érezhettem, hogy egyedül dolgozom, ami jó volt.
ebéd után, délben (!!) Mary mondta, hogy nincs több meló, hazamehetek.
mondom, hejdejóó, de ha már beszélünk, és nincsenek körülöttem sokan, tudunk kicsit beszélni négyszemközt?
merthogy már korábban terveztem, hogy beszélek vele, és elmondom, hogy őt jó embernek tartom, és ne hagyja magát, hogy felzabálja a munkaköre, szerezze meg a csapat tiszteletét. az alap terv az volt, hogy azt mondom neki, hogy nagyon látványosan és hangosan rúgjon ki minket (ha találtunk másik helyet), mert ezzel végre leesik mindenkinek, hogy ő a főnök. nade ezt most még nem mondtam neki, csak hogy ha bármikor érzi, hogy nincs hatalma vagy szava, akkor az első hibánál, amit lát, kiabáljon velem, mert szívesen leszek a példa mely statuál. mivel mindenki látja, hogy bír engem, meg fognak szeppenni, hogy mégis így kiabál, ha nem azt csinálom, amit mond...
meg mondtam neki azt is, hogy bármi történik is a háttérben, tudja, hogy én és Szilvi mellette állunk, és ez nem fog változni.
a háttérinfó az, hogy tavaly ugyanezen pozícióban tetszelgő arc úgy ment el szezon közben, hogy összefogott a housekeeping (a lengyelek és gabi voltak a főhangosok, a többiek mentek utánuk, vajon miért volt ez számomra meglepő...) és egyszerűen kikészítették és befújták a vezetőségnek ott, ahol tudták.
ezért szerettem volna megnyugtatni, hogy vágom én, hogy megy ez, de próbálok segíteni, ahol lehet.
tök aranyos volt, mondta, hogy köszöni nagyon, meg hogy örül nekem, hogy itt vagyok, és hogy szeretné, hogy itt maradjak végig a szezonban, meg jó munkaerő vagyok, meg blabla. itt említettem meg neki, hogy hát ez szép, és köszi is, de tudjuk, hogy anita idén engem nézett ki magának, szóval minden erejével azon lesz, hogy elmenjek... erre mondta, hogy na, azért ő csak helyettes, és szó sincs róla, tényleg tegnap mi volt?
mondom tegnap? ja, vicces volt. külön köszönöm, hogy leírt minden lépést kb, de azért felporszívóztatott velem minden emeletet és lépcsőt, de nem volt gond, sőt, élveztem is, aztán hazaengedett.
elkerekedtek a szemei, hogy ezt hogy meg miért, de ennyiben maradtunk.
mondta, hogy szeretné, ha a csapat együtt dolgozna, de hogy anita nem egyszerű ember, úgyhogy van baja bőven. mondtam neki, hogy nem irigylem. :)
a lényeg, hogy tökjót beszélgettünk, és ezt látta két magyar is; Gabi és Brigi is.
hazajöttem, aztán mivel Szilvi maga alatt volt, elrángattam sétálni, úgyhogy másztunk hegyet völgyet vacsiig, jól kifáradtunk.
láttunk tökszép és tiszta patakokat, meeeeg hegyeket és völgyeket nyilván. :)

péntek

csodásan indult a reggel. volt megbeszélés, ahol is Mary elmondta, hogy szeretné, ha tényleg csapatként működnénk, és _együtt_ dolgoznánk, nem különkülön vagy egymás ellen. anita látványosan húzta a száját, én meg bólogattam és közben néztem őt, úgy ahogy múltkor se bírta. :) most se. tök zavart lett. kicsit később lehülyézte Mary valamelyik javaslatát (azt ugye vágjátok, hogy még mindig szájbavert TAKARÍTÁSRÓL beszélünk, nem atomfizikáról...mindegy...multifíling) éés Mary teljesen nyíltan konfrontált. épp csak azt nem mondta, hogy jó dolog, hogy gondolkozni próbálsz, de én vagyok a főnök (én mondtam volna....). :DD
a jókedvem tehát határtalan volt, egészen addig, amíg ebédnél észre nem vettem, hogy Szilvivel valami nem oké. kaja után meg elrohan. na, itt gáz van, úgyhogy szaladok utána, és hát sír szegénykém tökre. mondom mi történt???
na, és hát az történt, hogy jóindulatú és okos honfitársunk, Gabi megtalálta őt azzal, hogy vigyázzon velem, mert a fülébe jutott, hogy Mary azon gondolkodik, hogy az ő szobáit nekem adja és ő lesz a 'springerin' vagyishogy ÉN a helyére pályázok.
?????
ez sok kérdést vet fel. pl hogy vajon tudja-e, hogy mi a munkánk? vagy hogy barátnők vagyunk? vaaagy hogy nem különösebben presztízs, ha ugyanazokat a vécéket és szobákat takarítod azzal szemben, aki mindig más vécéket és szobákat takarít...
szerencsére nem hitte el Szilvi egy percig se, mert hiszen nem hülye, csak az esett neki szarul, hogy akkor esett le neki, hogy Gabi is kavar, meg mindenki, és ebből neki is elege van, pont mint nekem. meg nyilván az is, hogy nem kapott jó visszajelzést a munkájáról.
ja, mondjuk azt lehet, hogy nem írtam még, de ha mégis, akkor ismétlünk; hogy az van, én ún. springerin vagyok, vagyis aki ott van, ahol sok a meló (vagyis minden nap más emelet. Szilvinek meg van egy félemelete, amiért ő felel. ennyi a különbség. meg a borravaló. hogy neki van, nekem meg nincs. de 350 felett nekem már mindegy, hogy 360at, vagy 375öt kapok...
na, szóval kiderült, hogy Mary jóhiszeműen kommunikál mindent Gabinak, aki meg nem jóhiszemű.
mondom hurrá, szarkeverés chapter 2, de sebaj, mert buták.
megint hamarabb engedtek haza, sétáltam, aztán írni akartam. de kopogtak. gabi volt, hogy menjek már át, mer dumálni akar velem.
hát ez milyen jó, gondoltam, nem elég, hogy odabenn, még itt is. bah, mindegy toljad anyám.
elmondta, hogy:

ne járjon a pofám, mert Mary mindent mindenkinek elmond, és akkor rólunk beszél az egész hotel (és az vajon miért baj, hogy arról beszélnek, hogy az apukám kéményseprő pölö? vaaagy hogy most dolgozom először külföldön? hát nyilván inkább attól fél, hogy befújom őt meg anitát, hogy mit beszélnek Mary háta mögött)
Szilvi egy szar szemét, szar alak. jó, nyilván nem pont ezt mondta, hanem hogy milyen lassú, és el van tájolva és hát bazeg nem tudja mi lesz vele így... (nem ismerős?? pont mit ami rólam terjedt el a második napon...)
illetvehogy: figyeljek, mert az terjed, hogy Szilvi helyét akarom.

hát.
ismertek, szeretem a kihívásokat.
úgyhogy ha már basztatja a szabadidőm, elkezdtem kicsit játszani vele az ártatlanságba csomagolt keresztkérdéseimmel. :))
zanzásítva az eredmény:

az a baj velem, hogy lassú vagyok, és anita nem szereti, ha valaki lassú
szilvit szereti anita
de szilvivel meg az a baj, hogy lassú

:DD
aztán.

Mary mindent elmond mindenkinek, mert a pasija a beauty-n dolgozik, és hát ő is pletykás, meg nagyon féltékenyek egymásra és nagyon tapadósak is, mindenki alig tudja lerázni őket. meg Mary néha fél egyedül aludni és akkor átmegy Gabihoz, meg folyamatosan kávézni hívja (egy igazi dög, nem? :))
Niki (pincércsaj, szintén magyar, de ő jófej és értelmes is, szóval igazi kuriózum) mindent elmond mindenkinek, és ő ráadásul maga a sátán is, mert például drogos is (aztamindenit!! :D), meg tavaly orálisan kielégítette a főnökét (?!?!?).

ezekután megkérdeztem tőle, hogy tehát, akkor azt kell tudnom, hogy ŐK pletykásak nagyon, és milyenmá, hogy mindenkit kibeszélnek, mert az milyen gerinctelen dolog? de szerencsére te nem vagy ilyen ezért benned meg lehet bízni?
:DDD éés édesistenem, nem esett le neki...
szóval az ukász az, hogy nem láthatják, hogy Nikivel beszélünk, de amúgy jó úton vagyunk, mert fosnak.

szombat

Mary óvatosan kérdezte, hogy mit szólnék, ha pénteken lenne a szabadnapom a hétfő helyett? mondtam, hogy hát, max megint utálnám a hétfőt, de amúgy mindegy melyik nap, csak legyen. mondta, hogy jó, akkor pénteken leszek szabadnapos.
és aztán leesett, hogy tehát 10 napot dolgozom szünet nélkül, ami 10 reggeli felkelést jelent, és akkor zuhantam térdre, hogy de ugye akkor nem reggel 7re kell jönnöm, mert az veszélyes lenne már. mondta, hogy nem, zimmerstundés leszek, vagyis 9től félkettőig, aztán hattól tízig leszek naponta. mondtam hurrá, ez így oké.
akkor tehát csak 1 további nap kell 5:45kor kelnem.
hamar lefeküdtem (értsd, kilenckor már aludtam), hogy ne legyen gond. hátööö...

vasárnap

élvezem, hogy nem szól még a telefon és alhatok, mikor Szilvi kérdezi, hogy te mit keresel itt 7:04kor??
innentől számítva olyan fél nyolcig káromkodtam tehát, és készülődtem is.
nem volt jó.
háromnegyedre értem be, és az első utam Maryhez vezetett, aki csóválta a fejét, majd amikor lihegve közöltem vele, hogy bocsánatbocsánatbocsánatbocsánatbocsánatbocsánat, de nem szólt a fuckin'telefonom, akkor már mosolygott is. kérdeztem, hogy akkor nem reggelizem, és így be is hozom a lemaradást, jó? és erre azt mondta, hogy nem, öltözzek át, kérdezzek körbe, hogy kell-e valakinek segítség, és legközelebb telefonáljak, ha kések.
szóval osztrák munkahelyhez képest meglepő rugalmat találtam.
na de a magyar kollégák...
hát baszki, úgy néztek rám, mintha hitler és sztálin lennék egyszerre.
mint kiderült, azért, mert őket lebaszták, hogy miért nem szóltak neki, amikor látták, hogy nem vagyok ott, hogy fel tudjon hívni...
ezért hát a fagyos fogadtatás. később miattam készült egy telefonszámlista is, még jobban imádtak. :D
de aznap Szilvivel dolgoztam együtt, végre. most megmutatjuk volt a jelszó tehát, és Mary mondta is, hogy már itt tartotok? szuper! örültünk.
délután Szilvi hazament, engem később küldtek haza, és kérdeztem, hogy na, ma milyenek voltunk? gyorsak és ügyesek? esetleg gyorsak? :)
aszittem erre annyi lesz a a válasz, hogy igen, vagy nem, vagy majdnem.
de nem. kifejtette, hogy én oké vagyok, nade Szilvi...
azt hallotta, hogy nagyon figyelmetlen, mindig hátráltatja az emeleti társát (ugye sejtitek, hogy Gabi az...?) és egyáltalán nem gondolja át a feladatait, és ez így nem lesz jó (tehát ugyanaz a lemez kb, mint velem volt az elején). néztem kerek szemekkel, hogy ez hogy, és miért? aztán elmondta, hogy ezt Gabitól tudja.
ezen a ponton lett teljesen világos, hogy valóban Gabi kever, és nem csak ellenem.
hazaérve mondtam Szilvinek, hogy este kap fejmosást, készüljön fel rá... nem örült szegénykém.

vacsora

találkoztunk Nikivel, aki szerette volna, ha ahhoz az asztalhoz ülünk le, ahol ő van. ez ugye nem különösebben bonyolult dolog. nade ha ő persona non grata, de ezt ő még nem tudja, akkor már az. próbáltuk kikerülni a szitut, de nem sikerült, így vele ettünk és imádkoztunk, hogy ne nagyon lássák meg a 'mieink' (szánalmasszánalmas éés szánalmas).
később kiderült, hogy szerencsém volt, hogy így alakult, és nemcsak azért, mert szerzett pult alóli kajákat a konyháról, amit így mi is ehettünk.
merthogy jön Vékó kurvaidegesen, és elkezd kiabálni velem, hogy tegnapelőtt látott valakit a szobámban (mármint a PersonalHausban, a szálláson). mondom aztakurva, ki tört be??
és ehhez fordított Niki.
kiderült, hogy nem az van, hogy emberünk vigyázni szeretne a cuccainkra, hanem az, hogy azzal gyanúsít (blöffel indítva), hogy engedély nélkül hoztam be idegeneket a házba. mondom esetleg anyád, kit hoznék be és minek??? és leginkább a faszér' üvöltesz velem a kajáldában mindenki előtt??
ezt persze nem rögtön gondoltam/mondtam, annyira sokkolt.
úgyhogy még volt ideje közölni, hogy amennyiben hazudok, akkor ki fog derülni, mert megnézi a kártyákat, és akkor azonnal repülök.
itt jegyezném meg, hogy vajon milyen kártyákra gondolt? vajon minden illetéktelen belépőnek van előregyártott kártyája, ami köthető egyes dolgozókhoz? szóval pföejj.
na, Niki ideges lett, hogy faszt viselkedik így velem, és szépen lassan nekem is leszállt a lilaköd.
látták rajtam sokan, hogy esetleg most nem kéne az utamba állniuk, és még azok a dolgozók is köszöntek, akik az eltérő kaszt miatt nem szoktak.
azon túl, hogy utálok ideges lenni, ezt nagyon szeretem magamban. :)
szóval megkerestem Mary-t, hogy ezt mégis hogy a faszba merte megtenni ez a szerencsétlen pöcs? (és eme szerencsétlen pöcsről kiderült, hogy ő ám a házmesterek főnöke is egyben...) Mary nyugtatott, hogy sajnálja, tudja, hogy ilyen, de ne foglalkozzak vele, biztos félreértés volt. de nem nyugodtam meg.
aztán megjelent Vékó is, és nagy flegmán közli, hogy ez csak egy kérdés volt, mit kell így felkapni a vizet... éééés itt akartam már nagyon beszélni németül, hogy szépen tudjam elküldeni őt a jókurvaanyjába. de ehelyett angolul tőmondatoltam, és közben néztem.
én azt hittem, hogy nem sikerült átadnom azt, amit szerettem volna, de este Szilvi mondta (ő is végignézte), hogy igazából ő is félt tőlem, nemhogy a célszemély és milyen ügyes voltam, mert Vékó el is sunnyogott. ez nekem már nem tűnt fel, mert nem láttam az idegtől.
viszont ezen a napon tehát először láttak idegesnek. háát, nem tudom, hogy ez jobb-e mint rossz.
viszont tökjó, hogy Vékóval sikerült összevesznem, mert rajta múlik hogy a 24 órán belül esedékes krampuszthrillert csak kocsiból nézem-e végig. oké, hogy nem okos ember, de ennyi memóriája még neki is van talán...
este meg netet szereltem, és a szomszédaimat pedig LEszereltem, amikor áthívtak társasági életet élni (taktikai játékot játszani).

hétfő

a reggel a poszt elején lett részletezve.

kép hozzá:

és megint nem sikerült mindent leírnom, mert már nagyon mennem kell, de folytatása következik (talán este még)!!

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kiskacsafurdich.blog.hu/api/trackback/id/tr723439165

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.